H-Anyag FC

CSAPATTAGOK: Csigai Sándor, Farkas János, Gajdos István, Hoó Csaba, Horváth Péter, Koncz-Horváth Dániel, Korály Gábor, Korály László, Molnár Tibor, Nagy Péter, Pallai Tamás, Szabó Péter, Veres Lajos, Veres Zsolt, Vigóczki Viktor

1. forduló  április 2. (szerda), 17.30 H-Anyag FC - Úthenger FC    6 - 3 (4 - 1)

Gólszerzőink: Pallai Tamás(2), Vigóczki Viktor(2), Hoó Csaba, Csigai Sándor

Jelenlévő csapattagok: Csigai Sándor, Gajdos István, Hoó Csaba, Korály Gábor, Pallai Tamás, Veres Lajos, Veres Zsolt, Vigóczki Viktor

Nagy tervekkel vágtunk neki az idei bajnokságnak. Már hónapokkal ezelőtt elkezdtük a szervezést. Szponzorokat kerítettünk, új mezt néztünk ki, új honlapot kezdtünk el készíteni. Aztán kiderült, hogy semmi sem olyan egyszerű. Már a harmadik meccsünkön is túl vagyunk, de még mindig nem sikerült lerendezni a szponzor és a mezszállító cég között a tranzakciót. Az új honlapot pedig természetesen olyan képekkel szeretnénk teletűzdelni, amin már az új mezben feszítünk. Így késik a honlap. Késnek a beszámolók is. Pedig volna miről írni, hiszen eddig háromból három a mérleg! Éppen ezért nem várok tovább, belevágok! Nézzük most a nyitómeccset!

Az volt várható, hogy az első mérkőzéseken nagy a lelkesedés és sokan jelenünk meg. Ennek ellenére össz-vissz 7 hadrafogható játékos öltözött át a kezdő sípszóra. Dani és jómagam épp kifelé lábaltunk egy jó kis megfázásból, de alaposan felöltözve mi is ott toporogtunk az oldalvonal mellett, hogy legalább szóban segítsük a csapatot.

Nagy tempóban kezdtük az első félidőt, azonnal támadólag léptünk fel. Új szerzeményünk, Pallai Tamás - alias Pé - nagyszerű bemutatkozása volt ez a félidő. Sokat mozgott, passzolt, helyzetbe került. Ő szerezte az első gólt és a harmadikat. Annak, hogy mesterhármasig jutott annyira nem örülünk, mert a harmadik gólt Gabival szemben jegyezte. De ez az öngól is a lelkesedését mutatja, hiszen a védekezésből is kivette a részét. Ekkor 3:1 volt javunkra és azzal még adós vagyok, hogy a második gólunkat Vigó szerezte. A félidő közepén Hoó Csabi is megérkezett, ami igencsak jó hír volt, mert ekkora már látszott, hogy egyetlen cserével nem bírnánk végig ugyanilyen ledülettel a meccset. Aztán Csabi fejjel volt eredményes és a szünetben a 4:1 és a játék képe egyértelműen mutatta, hogy kié lesz a 3 pont.

A második félidőre azonban beleerősített az ellenfél. Ekkor teljesen ki-ki meccset játszottunk, felváltva estek a gólok és gyakorlatilag csak annyira voltunk képesek, hogy az első félidei előnyt tartsuk. Az 5. találatot Sanyi jegyezte. Tőle ritkán látható szép gólt rúgott. Miután átvette a neki szánt labdát, pimasz mozdulattal pöckölte át a kapus lábai között. Vigó zárta a gólok sorát részünkről. Az ellenfél kapusa végig bizonytalankodott és ennél a gólnál feltette a pontot az i-re. Vigó ugyanis át akarta emelni, de gyakorlailag gyertyát rúgott. A kapusnak kis túlzással percei voltak mire megint leesett a labda, ennek ellenére tétlenül nézte végig, ahogy az egy pattanás után a felső sarokban köt ki.

Összességében megérdemelten nyertünk, de elsősorban az első félidei játékunk alapján.

2. forduló  április 10. (csütörtök), 17.00 Fehér Afrika - H-Anyag FC    1 - 3 (1 - 1)

Gólszerzőink: Molnár Tibor, Vigóczki Viktor, Veres Zsolt

Jelenlévő csapattagok: Csigai Sándor, Farkas János, Gajdos István, Hoó Csaba, Horváth Péter, Koncz-Horváth Dániel, Korály Gábor, Molnár Tibor, Pallai Tamás, Szabó Péter, Veres Zsolt, Vigóczki Viktor

Az már az előző beszámolóból kiderült, hogy az első 3 meccsről egyszerre írok. Éppen ezért a bevezetést hagyjuk is! Talál csak annyit, hogy erre a meccsre 12-en öltöztünk át, tehát várható volt, hogy erőnlétileg nem lesz gond. Vegyesek voltak az érzelmeink, hiszen az a Fehér Afrika volt az ellenfél, aki tavaly S-Inter néven szerepelt a bajnokságban és bizony mindkétszer alaposan megnehezítették a dolgunkat. Az első meccsükön viszont zakót kaptak a MINK FC-től (7:2), ami azt mutatta, hogy esetleg idén valamivel gyengébbek lesznek. Nos, nem így lett. Megint megizzasztottak minket a műfüvön.

Az első félidőben főleg Tibi vezérletével támadtunk és inkább mi voltunk veszélyesebbek. Tibi egy szép lövéssel meg is szerezte a vezetést. Azonban nem volt az igazi a játékunk. Csúszkáltunk a műfüvön, bizonytalanok voltunk. Ennek köszönhettük az egyenlítő találatot.

A második játékrészben aztán nagyon izgalmas csatát vívtunk. Felváltva forogtak veszélyben a kapuk, de sokáig maradt az egál. Ez nagyrészben Gabinak is köszönhető, aki többször nagyszerűen hárított. Majd kb. 10 perccel a vége előtt egy védés után a kidobása is nagyszerűen sikerült, amit Vigó kapásból vágott a bal felsőbe! 5 perccel később pedig egy visszagurított labdát lőtt Vezso gyönyörűen, a változatosság kedvéért ezúttal a jobb felsőbe.

Ez a meccs igazolta, hogy jó választás volt egyenlőre a beton pályát megtartanunk hazainak. Még szoknunk kell a műfüvet, nekünk valahogy a betonpálya jobban fekszik. A hazai meccseinken így még a megszokott körülmények közepette játszhatunk, de a műfüvet is gyakorolhatjuk, mert most már alig van csapat, akinek nem műfüves lenne a hazai pályája. Remélem belejövünk!

3. forduló  április 14. (hétfő), 18.00 H-Anyag FC - MINK FC    2 - 1 (2 - 1)

Gólszerzőink: Gajdos István, Korály László

Jelenlévő csapattagok: Csigai Sándor, Farkas János, Gajdos István, Hoó Csaba, Horváth Péter, Koncz-Horváth Dániel, Korály Gábor, Korály László, Pallai Tamás, Szabó Péter, Veres Lajos, Vigóczki Viktor

Az előző beszámolóból egyértelműen következik, hogy nehéz meccsre számíthattunk. Nem tévedtünk. Az eddigi legnehezebb győzelmet arattuk.

Újra megtöltöttük a jegyzőkönyv rólunk szóló oldalát, mind a 12 helyre bekerült egy-egy játékosunk neve. Újabb újoncot avattunk, mely ismét jól sikerült! Korály Laci ugyanis 1:1-es állásnál bődületes nagy gólt rúgott. Egy kipattanó labdát bombázott vissza kb. 10 méterről. A labda a bal felső saroknál találta el a kapufát és onnan vágódott át a jobb felső sarokba. A gól után Csabi oda is szólt neki némi iróniával, hogy "helyezhetted volna azért jobban is!" :-) Laci egyébként egész meccsen jól játszott. Mind a támadásokból, mind a védekezésből kivette a részét. A vezetést egyébként a vendégek szerezték meg, sajnos a hosszú oldalon üresen érkezett az egyik játékosuk - aki épp a 30. életévét töltötte be a meccs napján -, védőink rosszul váltottak, ő pedig köszönte szépen a "születésnapi ajándékunkat" és kihasználta a helyzetet. A mérkőzés ezen szakaszában még nem volt gördülékeny a támadójátékunk. Talán ezt érzékelte Pisti is, amikor úgy döntött, hogy a bal hátvéd pozíciójából elindul a labdával az oldalvonal mellett, majd kb. 10 méterről a rövid alsó sarokba lőtt. A vendégek azzal próbálkoztak a sporinál, hogy oldalról ment be, de a játékvezető megadta a találatot - számunkra nem kétséges - jogosan. Ezek után jött Laci gólja.

A második félidő gyakorlatilag az öldöklő küzdelemről szólt. Mi kontrajátékra rendezkedtünk be, amiből volt is néhány lehetőségünk, de ezeket elhibáztuk, vagy a vendégek kapusa hárított remekül. Kiemelkedő kapusteljesítményben mi sem szenvedtünk hiányt, Gabinak ismét sokat köszönhetünk, de az egész csapat jól védekezett. Ennek tudható be, hogy nem született gól már a lefújásig, így ismét 3 ponttal gazdagodtunk.

Egyre nehezebb ellenfelek jönnek, kíváncsi leszek meddig leszünk 100%-osak!

4. forduló: -

Szabadnaposak voltunk.

5. forduló  április 21. (hétfő), 18.00 Joghézag - H-Anyag FC    4 - 3 (2 - 2)

Gólszerzőink: Vigóczki Viktor, Pallai Tamás, Korály László

Jelenlévő csapattagok: Csigai Sándor, Gajdos István, Hoó Csaba, Horváth Péter, Korály Gábor, Korály László, Molnár Tibor, Pallai Tamás, Szabó Péter, Veres Zsolt, Vigóczki Viktor

Előzetes információk szerint 14-en akartunk játszani ezen a meccsen a csapatból. Mivel csak 12 kerülhet a jegyzőkönyvbe, ezért elkezdtünk "kavarni". Jómagam előző heti sérülésemet pihentettem, míg Dani enyhe nátha címén inkább nem öltözött át. Az első félidő folyamán csak beköszönt Nagy Peti, míg Lajos el sem jött, így végül 11 név került a jegyzőkönyvbe. Nem véletlen, hogy ekkora volt a készülődés, elvégre ősi egyetemi csata várt ránk; jogászok a mérnökök ellen! Mint egy Liverpool-Everton, vagy egy Róma-Lazió derbi!

Az első percektől lehetett látni, hogy mindkét csapat fel van pörögve. Az öldöklő iram gyakorlatilag a meccs végéig kitartott. Mi kezdtünk jobban. Az ellenfél kapusa hibázott nagyot, amikor gyakorlatilag odagurította a labdát Vigónak, aki köszönte szépen és be is vágta a hosszú alsóba. Az ellenfélnél több játékosról is elmondható, hogy jó felépítésű és fizikumú, miközben a labdával is barátságban van. Az előretolt csatáruk jól fedezte a labdát és vagy visszapasszolta az érkező társnak, vagy egymaga oldotta meg, mint például az egyenlítő gólnál, amikor kapásból lőtt a hálóba, miután Horváth Peti kapott tőle egy esernyőt. El kell ismerni, szép találat volt. Majd egy újabb hazai akció végén a vezetést is átvették (2:1). Nekünk is voltak helyzeteink, Csabee pl. kapufát is rúgott. Pé lövése is kapufát talált egy akció végén, de ekkor a labda nem ki, hanem befelé pattant, így a szünetre egállal vonultunk.

A második félidő elején a hazai kapus szemébe sütött a nap. Sajnos nem tudtunk élni ezzel, mert ekkor nem nagyon jutottunk lövéshez. Lendületes, agresszív játék folyt a pályán és bizony becsúszott egy-egy durvaság is. Félő volt, hogy elszabadulnak az indulatok, mert sajnos részünkről is előfordultak fegyelmezetlenségek. Sanyi egy bedobás után fejelt a jobb felső sarokba, amit a játékvezető nem adott meg lökés miatt - valljuk be - jogosan. Az ellenfélnek viszont sikerült szabályos gólt szereznie és innetől kezdve mindenáron védték az előnyüket és ha lehetőség adódott, akkor kontráztak. Mi elkeseredetten küzdöttünk az egyenlítésért, de a hazaiak felőröltek minket. A végén Laci ellen sokadszor szabálytalankodtak, amikor kaptunk két percnyi emberelőnyt, de ez inkább minket zavart meg. Egy kontra végén emberhátrányból is eredményesek tudtak lenni a sárgák, ezzel gyakorlatilag eldöntötték a meccset (4:2). A lefújás előtti pillanatokban szöglethez jutottunk. Vigó gurította vissza a labdát és Laci minden dühét beleadva lőtt kapásból. A rövid sarokra érkező labdát nem tudta kikaparni a kapus, így csak egygólos vereséget szenvedtünk.

Összességében elmondható, hogy a két 100%-os csapat igazi rangadót játszott, ahol nem vallottunk szégyent, de gratulálnunk kell az ellenfélnek! Közel azonos erők küzdöttek, ahol talán az is mozdított a mérleg nyelvén, hogy nálunk 1-2 játékos fejben nem bírta a küzdelmet?

6. forduló  április 28. (hétfő), 18.00 H-Anyag FC - Kilián-Dél    5 - 2 (2 - 1)

Gólszerzőink: Nagy Péter(3), Pallai Tamás, Korály László

Jelenlévő csapattagok: Farkas János, Gajdos István, Hoó Csaba, Horváth Péter, Korály Gábor, Korály László, Molnár Tibor, Nagy Péter, Pallai Tamás, Veres Lajos, Veres Zsolt

Egy hét távlatából nehéz visszaemlékezni, de megpróbálom. Az mindenképpen jellemző volt a meccsre, hogy először jött el Nagy Peti és gyakorlatilag egyedül el is intézte a 3 pont sorsát. Az első félidőben mi léptünk fel támadólag és több kihagyott helyzet közepette Nagy Peti kétszer is betalált, így megnyugtatónak tűnő előnyt szereztünk. Sajnos aztán egy eladott labdából lekontráztak a vendégek és a szépítő találatuk nagyon felpaprikázta őket. A félidő hátralévő részében itt is - ott is adódtak helyzetek, de gól már nem esett.

A második félidő ott folytatódott, ahol az első abbamaradt. Néha bizony meleg pillanatokat éltünk át a kapunk előtt, előfordult, hogy ordító ziccert hibáztak a vendégek. Sokáig mi is hasonlóan produkáltunk. Aztán Nagy Peti kapott egy kiugratást és a védő mellett elhúzva kilőtte a hosszúsarkot. Ekkor azt hittük eldőlt, de két percen belül ismét szépített az ellenfél, így tovább folytatódott az öldöklő küzdelem. Már kevesebb, mint 10 perc volt hátra, amikor egy alapvonalhoz közeli bedobást végzett el Nagy Peti, a hosszú oldalon Pé érkezett és a hálóba bólintott. Igazándiból ekkor dőlt el a meccs. A vendégek még próbálkoztak, de már nem volt átütő erő a támadásaikban. A vége előtt nem sokkal pedig Korály Laci távoli lövése csorgott be a kapus lába mellett; óriási potya volt.

Összességében elmondhatjuk, hogy Nagy Peti jött, látott és győzött, de meg kell említenünk, hogy a mérkőzés középső harmadában szükség volt Gabi szokásos jó kapusteljesítményére és bizony ekkor Fortuna kisasszony is inkább velünk kacérkodott.

7. forduló  május 7. (szerda), 20.00 Pereces KSE - H-Anyag FC    3 - 2 (2 - 1)

Gólszerzőink: Nagy Péter(2)

Jelenlévő csapattagok: Csigai Sándor, Farkas János, Hoó Csaba, Horváth Péter, Korály Gábor, Korály László, Molnár Tibor, Nagy Péter, Pallai Tamás, Szabó Péter, Veres Lajos, Veres Zsolt

Szerintem kevesen vannak, akik csak a beszámolókat olvassák és a fórumot nem. A fórumon már kiöntöttem a szívemnek a gondját és a főoldalon is látható, hogy elkeserítő vereséget szenvedtünk. Éppen ezért nem is szeretnék erről a meccsről hosszas beszámolót írni.

A lényeg, hogy 13-an voltunk jelen, de igazán csak két ember dicsérhető. Az egyik Gajdos Pisti, aki sérült térddel is eljött, hogy szurkoljon a csapatnak! A másik természetesen Nagy Peti, aki combizomhúzódással is vállalta a játékot és így is két gólt szerzett! Pedig a csapat többi tagja nem igazán segítette a játékával. A második gólja különösen parádésra sikeredett! Ezzel a góllal lett 3:2 és hiába volt hátra még 10 perc a meccsből, nem volt elég tűz a csapatban, hogy legalább 1 pontot szerezzen. Pedig 1:0-ra mi vezettünk az elején - persze ez is Nagy Peti egyéni megmozdulásának volt köszönhető -, de ahogy telt az idő a hazaiak fokozatosan fölénk kerekedtek és a szünetig át is vették a vezetést. A második félidő elején én passzoltam hátra a labdát rosszul, amit így Lajos csínyben kapott és elvesztette a rárontó hazai csatárral szemben. A csatár kapura tört, lövésbe még bravúrral beleütött Gabi, de a felpördülő labda pont bepattant a kapunkba. Ez sem volt egy lélekemelő pillanat...

Túl kell tennünk magunkat ezen a meccsen, mert jön a Grobari elleni hazai, és ha ott is kikapunk, végérvényesen leszakadunk az élmezőnytől! Jó lenne, ha a meccsre megérkezne az új mezünk és akkor talán újult erővel vetnénk magunkat a küzdelembe!

8. forduló  május 15. (csütörtök), 18.00 H-Anyag FC - Grobari    11 - 2 (6 - 1)

Gólszerzőink: Molnár Tibor(3), Hoó Csaba(2), Pallai Tamás(2), Vigóczki Viktor(2), Gajdos István, Nagy Péter

Jelenlévő csapattagok: Csigai Sándor, Farkas János, Gajdos István, Hoó Csaba, Horváth Péter, Koncz-Horváth Dániel, Korály Gábor, Molnár Tibor, Nagy Péter, Pallai Tamás, Veres Zsolt, Vigóczki Viktor

Igaz, hogy Dani és Csabi később futott be, de végül erre a meccsre is megtöltöttük a jegyzőkönyvet. Az ellenfél 5+1-es felállással, csere nélkül játszotta végig a mérkőzést. Körülbelül 10 percig bírták a vendégek az iramot, ekkor sikerült egyenlíteniük, miután nem sokkal a kezdést követően Pisti egy irtózatos, félpályás bombával vezetést szerzett nekünk. Azért azt meg kell jegyeznem, hogy a kapus is benne volt. Ezután hanyagul beindult a henger és a szünetig gyakorlatilag minden bejött. Nagy Peti, Tibi, Hoó Csabi, Vigó és Pallai Tomi szerzett gólt. Bár tény, hogy a gólok mennyisége miatt kissé bizonytalan vagyok a sorrendben.

A szünetben Nagy Peti cinkosan megkérdezte, hogy "ugye már rám nincs szükség?" és unatkozó kisfia örömére le is léptek. Némi eső is esett, ami elég csúszóssá tette a pályát, ennek ellenére a második félidőben ott folytattuk, ahol az elsőben abbahagytuk. Ekkor is lőtt egy-egy gólt Csabi, Vigó és Pé, míg Tibi kettőt vállalt. Az utolsó 10 percben már igazán hanyagul játszottunk és bizony jónéhány helyzetet is elpuskáztunk. A védekezésre sem figyeltünk igazán, így néhány helyzetet engedélyeztünk a vendégeknek, amiből egyet ki is használtak. Így nem lett ugyan 10 közte, de csakis emiatt bánkódhatunk.

Szívem szerint azt kívánnám, hogy soha rosszabb meccset, de vagyok annyira realista, hogy lehetetlent nem kérek. Ma gyakorlatilag annyira kijött a lépés, hogy ezt már nem nagyon lehet felülmúlni...

Sajnos az őszi szezon kezdetére a Grobarit kizárták és az összes addigi eredményét törölték. Ez az eset illik az egész szezonhoz, hiszen pont a legnagyobb győzelmünket semmisítették meg...

9. forduló  május 19. (hétfő), 21.00 Mammouth FC - H-Anyag FC    3 - 2 (2 - 0)

Gólszerzőink: Korály László, Nagy Péter

Jelenlévő csapattagok: Csigai Sándor, Farkas János, Gajdos István, Hoó Csaba, Horváth Péter, Koncz-Horváth Dániel, Korály Gábor, Korály László, Nagy Péter, Pallai Tamás, Szabó Péter

Gondolom a késői időpont és az igencsak zivataros időjárás volt az oka, hogy erre a meccsre "csak" 11-en jelentünk meg. Bár a mérkőzés előtt igencsak hullott az eső, a derbi idejére megkímélte az ég a csapatokat. A vizes műfű így is kibabrált velünk. Na meg vendéglátóink, akik egy cserével álltak ki a "monday night football"-ra.

Az első félidőt gyakorlatilag átaludtuk. Igaz volt egy ígéretes akciónk, aminek a végén a felsőlécen csattant a labda, de részünkről kb. ennyi is volt ez a játékrész. Míg a hazaiak egyre jobban belelendültek, majd egy védelmi hibánkat kihasználva meg is szerezték a vezetést. A második góljuk egy távoli bombából született.

A szünetben érződött rajtunk a tanácstalanság. Aztán megpróbáltunk felzárkózni és a félidő elején újabb kapufát rúgtunk. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, az ellenfél a kihagyott helyzetünk után büntetett. Egy újabb védelmi megingásunkat használták ki és ezzel gyakorlatilag eldöntötték a meccset. Most legalább a küzdeniakarás megvolt. Az utolsó 10 percben megpróbáltuk a lehetetlent. Először egy szabadrúgást gurítottam le Lacinak, aki kapásból lőtt a hálóba, míg nem sokkal később Nagy Peti forgolódott a védők szorításában egészen addig, amíg sikerült ellőnie a labdát. A kapus bizonytalankodott és a labda végül a kapuban kötött ki. Sajnos egalizálni már nem sikerült, mert az ellenfél nagyszerűen lassította a játékot.

Összességében már csak abban bízhatunk, hogy megérkeznek az új mezek és azok védelmet nyújtanak majd a "műfűátok"-kal szemben.

10. forduló  június 9. (hétfő), 18.00 H-Anyag FC - Hungaropharma    5 - 1 (2 - 0)

Gólszerzőink: Nagy Péter(3), Csigai Sándor, Farkas János

Jelenlévő csapattagok: Csigai Sándor, Farkas János, Gajdos István, Hoó Csaba, Horváth Péter, Korály Gábor, Molnár Tibor, Nagy Péter, Pallai Tamás, Veres Zsolt

Vendégeink kérésére halasztottuk el a mérkőzést annak idején. Az ok az volt, hogy az az időpont nem volt jó nekik és nem tudtak volna kiállni. Nos, most ki tudtak...4+1-ben... Ezzel gyakorlatilag elvették a kedvünket. Sokáig vaciláltunk, hogy mi is 4+1-ben játszunk, de végül úgy döntöttünk, hogy nem. Egyrészt ők kérték, hogy most legyen a mérkőzés és mégsem tudtak kiállni, másrészt mi megint szép számmal képviseltettük magunkat - igaz a korábbiakhoz képest a 10 fő akár kevésnek is mondható - és mindenki szeretett volna játszani. A felállás miatt már az elejétől kezdve komolytalan volt a játékunk. A védőink még oda is tették magukat, de elől csak szórakoztunk. Sokáig nem is sikerült vezetést szerezni. A félidő közepén, aztán Nagy Peti betalált. Ez inkább felpaprikázta a vendégeket, mintsem elkeserítette. Az első gólunkig inkább csak védekeztek, de ezután olyan minden mindegy alapon elkezdtek támadni is. Majdhogynem azt kell mondjam kiegyenlített volt a játék képe. Jól jött a szünet előtt Nagy Peti második gólja, ami azért megnyugtatott minket.

A második félidő ott folytatódott, ahol az első abbamaradt. A vendégek próbálkoztak, immár szögletekig is eljutottak. Nagy Peti viszont újabb gólt lőtt, ezzel végérvényesen eldöntve a meccset. A félidő közepe táján Sanyi is betalált. Eközben a vendégek egyre közelebb jártak a szépítő találathoz. Helyzetek után már kapufáig is eljutottak, bizony Gabinak egyre többször kellett hárítania. Ahogy mondani szokták érett, és azt kell, hogy mondjam ellenfelünk becsületgólja teljesen megérdemelten született. A hátralévő percek arról szóltak, hogy tudok-e végre gólt szerezni. Több kihagyott helyzet után végül az utolsó másodpercekben sikerült bekotorni egy labdát a hosszú oldalon, gyakorlatilag a gólvonalról. Úgy vagyok, mint a szülő a gyerekével. Ronda gól volt, de az idei szezonban az első gólom, szóval nekem így is kedves! Még akkor is, ha a szerdai meccset ki kell hagynom, ugyanis a kezdődő torokgyulladásomnak nem tett jót, hogy játszottam...

11. forduló  június 2. (hétfő), 18.00 Unio II. - H-Anyag FC    2 - 3 (2 - 1)

Gólszerzőink: Nagy Péter, Hoó Csaba, Csigai Sándor

Jelenlévő csapattagok: Csigai Sándor, Farkas János, Gajdos István, Hoó Csaba, Horváth Péter, Koncz-Horváth Dániel, Korály Gábor, Korály László, Molnár Tibor, Nagy Péter, Pallai Tamás, Szabó Péter, Veres Lajos, Vigóczki Viktor

Végre! Megérkeztek a mezek! Már fél órával a mérkőzés előtt megjelent a csapat színe-java! Kiosztottuk a mezeket, átöltözés. Perceken belül bordóban pompázott a környék. Csak Vezso nem jelent meg a keretből, mert a hétvégén méhészkedett és a sok csípésből az egyik megmakacsolta magát. Pont a bokacsonthoz csapódott be a kis csíkos rovar és ettől alaposan bedagadt hátvédünk jobb lába. Azóta túl van az injekción és szépen javul; bízunk benne, hogy mielőbb visszatér a pályára! A többiek viszont ott voltak és be is írtam mindenkit a jegyzőkönyve, de a játékvezető - a szabályoknak megfelelően - két embert kihúzatott a névsorból. Felmerült, hogy Sanyi legyen az egyik. Mint később kiderült, óriási hiba lett volna! Az ellenfél kihasználta a 10 perces várakozási időt. No nem arra kellett várni, hogy elkészüljön a csapatképünk az új szerelésben; ezt Áginak köszönhetően mi frappánsan megoldottuk. A várakozás oka az volt, hogy két emberük késve érkezett és velük együtt tudták produkálni az 5+1-es létszámot. Várható volt, hogy csere nélkül, a tűző napsütésben nem fogják bírni az iramot. Várható volt, de nem így lett! Végig izgalmas, lendületes, parázs meccset vívtunk.

Az első félidő első felében próbáltunk a legerősebb felállásunkban játszani. Ez egyértelműen meghozta az eredményt. Mezőnyfölényben játszottunk és sorra alakítottuk ki a helyzeteket. Többet ki is hagytunk, de aztán Nagy Petinek sikerült megszereznie a vezetést. Közben gyors egymásutánban mindhárom védőnk lejött cserébe és ez alaposan összekuszálta a hátsó alakzatunkat. Sajnos vendéglátóink voltak olyan rutinosak hogy ezt ki is használták és egy kontrából egyenlítettek. Nem sokkal később egy szöglet utáni kapáslövésből a vezetést is megszerezték. Ez láthatóan megzavart minket és nem is tudtunk már a szünetig újítani. A krónikának az is része, hogy az első félidőben játszottunk nappal szemben és ez egyáltalán nem könnyítette meg a dolgunkat.

A második félidőben aztán folyamatosan támadtunk és sorra hagytuk ki a helyzeteinket. A fáradó hazaiak egyértelműen kontrára rendezkedtek be, de azt nagyon jól csinálták. Többször is meleg pillanatokat éltünk meg a saját kapunk előterében. Egy szöglet után a berobbanó Csabi révén azonban nekünk sikerült gólt szereznünk. Ahogy telt az idő, úgy növekedett a feszültség. Ki-ki meccs volt, mindkét csapat nyerni szeretett volna. Egyre több lett a szabálytalanság, majd egyre több lett az odamondogatás is. Sejteni lehetett, hogy lesz még itt két perces büntetés. Nos, nálunk volt emberhátrány. A hajrá kezdetén Laci kapott pirosat és bizony ebben a két percben mindent elkövettünk, hogy lassítsuk a játékot. Végül sikerült kihúzni ezt a végtelennek tűnő 120 másodpercet kapott gól nélkül, majd az utolsó percekre kiegészülve, kis túlzással tűzijátékot rendeztünk a hazaiak kapuja előtt, de képtelenek voltunk betalálni. Egészen a lefújás előtti pillanatokig, amikor Tibi kapott egy nagyszerű labdát a hatoson belül. Már csak a kapussal állt szemben, de lövés helyett a hosszú oldalra passzolt, ahol Sanyi érkezett és bepasszírozta a hálóba a labdát! Ezután gyakorlatilag már csak a középkezdésre volt idő.

Összességében nem tudok mást mondani, mint azt, hogy az új mez Sanyi góljával vette le rólunk a "műfűátkot". A jövőben jobban oda kell figyelnünk a helyzetkihasználásra és a cserékre! Akkor talán a műfüvön is sikeresek lehetnénk, pláne ha mindenki beruházna egy műfűre alkalmas cipőre!

12. forduló  június 5. (csütörtök), 19.00 H-Anyag FC - MKSE    2 - 4 (0 - 2)

Gólszerzőink: Molnár Tibor (2)

Jelenlévő csapattagok: Csigai Sándor, Farkas János, Gajdos István, Hoó Csaba, Horváth Péter, Korály Gábor, Molnár Tibor, Nagy Péter, Pallai Tamás, Szabó Péter, Veres Lajos, Veres Zsolt, Vigóczki Viktor

Gyakorlatilag döbbent állapotba kerültem a mérkőzés előtt. Egyrészt azért, mert az előzetes várakozásokkal ellentétben jóval többen tudtunk megjelenni. Megint 13-an voltunk és később még Dani is megérkezett biciklivel, de látva a létszámot már át sem öltözött. A másik meglepetés az ellenfél volt. Hivatalosan az MKSE-vel játszottunk, de az arcok egy másik tavalyi ellenfélre emlékeztettek. A vendégek csapata gyakorlatilag teljes egészében a tavalyi bajnok, FC Retro játékosaiból állt. Mint elmondták a másodosztályban anyagi okok miatt nem indultak és átengedték az indulási jogukat a Vigafelnek. Aztán jött a lehetőség, hogy a felbomló MKSE helyett indulhatnak és így ismét a III. osztály déli csoportjában küzdenek a pontokért.

Az első percekben kiegyenlített játék folyt a pályán. Alapvetően mi szerezhettünk volna vezetést, elég csak Nagy Peti ziccerére, vagy Horváth Peti helyzeteire gondolnunk. Aztán a vendégek egyre jobban belelendültek. Középcsatáruk nagyszerű napot fogott ki és többször látványos megoldással hozta helyzetbe magát, vagy csapattársait. A félidő végéig sikerült is két gólt szerezniük.

A második félidő elején tovább növelték előnyüket, miközben többször is Gabinak kellett mentenie a kapunk előterében. Ekkor mind az eredmény, mind a játék képe azt mutatta, hogy nem férhet kétség ahhoz, hogy ezen a meccsen kié lesz a három pont. Aztán hirtelen kétszer is megvillant a Nagy Peti - Tibi csatár-kettősünk. Először egy kontrát játszottak ki szépen egészen ziccerig. Majd nem sokkal később Peti élesen belőtt szögletére érkezett Tibi a legjobb ütemben. Szűk 10 perccel a vége előtt 2:3 volt az eredmény és felcsillant a pontszerzés reménye. Sajnos a remény csak 1-2 percig tartott, mert a vendégek legjobbja ismét villant és újra két gól volt a különbség. Becsületünkre legyen mondva, nem adtuk fel, de már csak egy komoly helyzetig jutottunk, melynél Csabi lövése után a labda a rövid oldali kapufán csattant.

Összességében egy színvonalas mérkőzésen megérdemelten győzött az ellenfél, akik most is bizonyították, hogy gond nélkül megállnák a helyüket a másodosztályban. Nekünk pedig ki kell találnunk valamit a jelenlegi létszámdömpingre, mert tapasztalatból tudom, hogy a sok játékos mellett egyeseknek kevés játéklehetőség jut, és ez egyenesen vezet a csapaton belüli feszültséghez és széthúzáshoz!

13. forduló  június 11. (szerda), 19.00 Perecesi LK - H-Anyag FC    2 - 7 (0 - 4)

Gólszerzőink: Nagy Péter(2), Korály László(2), Hoó Csaba, Koncz-Horváth Dániel, Farkas János

Jelenlévő csapattagok: Csigai Sándor, Farkas János, Gajdos István, Hoó Csaba, Koncz-Horváth Dániel, Korály László, Nagy Péter, Veres Zsolt

Semmi nem utalt arra, hogy ebből a meccsből bármi jó sülhet ki. Az utóbbi években a Matáv pálya salakján nem sok babér termett nekünk. Ráadásul alig bírtuk összekaparni a csapatot. Nagy Peti és én betegen álltunk oda a kezdéshez, Vezso pedig sérülten. Gabi nem tudott eljönni, bár ez inkább örömteli hír, hiszen pár nappal korábban született kisfiát és párját hozta haza a kórházból. Ezúton is gratulálunk az újdonsült apukának! A kapusposztot némi variálás után Sanyi foglalta el és csere nélkül vágtunk neki a mérkőzésnek. A lelki állapotomról még annyit ecsetelnem kell, hogy alig bírtam rávenni magam félórával a kezdés előtt, hogy egyáltalán elinduljak. Mivel nálam voltak az igazolások - mint általában - ezért nem volt kérdés, hogy mennem kell, de nagyon sok volt az ellenérv. Erősen meg voltam fázva és fájt a torkom. Akkor még úgy tűnt, hogy védenem kell, amihez sok kedvem nem volt a salakon. Ráadásul sötét viharfellegek közeledtek pont Pereces irányából és mindezek tetejében a Portugálok játszottak épp az EB-en! Egy szó, mint száz a hátam közepére sem kívántam ezt a meccset.

Az elején tapogatózó játékkal kezdtek a csapatok a szemerkélő esőben. Mint minden évben, most is ismerkednünk kellett a salakkal. Aztán Vezso bedobása után Csabi fejelt a kapu közepébe! A hazaiak kapusát alaposan megtréfálta a csúszós labda. Nem sokkal később egy hasonlóan szerencsés gólt szereztünk. Egy előre ívelt labda Nagy Peti válláról pattant a hosszú sarokba. Ez után meghallottuk a jégkrémes kocsi jellegzetes dallamát és tudtuk, hogy Korály Laci megérkezett! Gyakorlatilag ekkor jött meg Dani is, aki fél órával korábban érkezett haza Hatvanból. A legjobbkor, hiszen igazán ránk fért a csere! Laci beállása után nem sokkal nagy gólt lőtt, de ez már a negyedik gólunk volt, mert nem sokkal előtte Nagy Peti megszerezte második találatát. Megnyugtató előnnyel vonultunk a szünetre.

A második félidőre teljesen elállt az addig is csak épphogy szemerkélő eső, ami a sötét égre nézve majdhogynem a csoda kategória volt. Biztos előnyünk tudatában könnyeden játszottunk és alakítottuk ki a helyzeteket. Pár perc telt el a félidőből, amikor egy kapusról felpattanó labdát stukkolt Dani a hálóba, amivel megszerezte szezonbeli első gólját! 1-2 hazai játékos kezdte nehezen viselni a nagy különbséget és a második félidő közepe egy kis keménykedésről szólt. Végül a keménykedés meghozta az eredményt egy szépítő találat formájában. Közben Laci is meglőtte második gólját. Bombája után a jobb kapufáról vágódott a labda a hálóba. Ezután újabb gólt szereztek a hazaiak egy egyéni akció végén. A slusszpoén az enyém volt, Nagy Peti tálalta elém a labdát, amit már csak be kellett passzolnom a hosszú oldalon.

Összegzésül elmondható, hogy minden jó, ha jó a vége. Nem áztunk el, győztünk és még a játék is jól ment! Sanyi a kapuban kifejezetten jól teljesített. Laci a győzelem örömére megvendégelt minket egy kis jégkrémmel, ami még használt is a torkomnak! És még a Portugálok is nyertek aznap! Soha rosszabb estét!

14. forduló  június 20. (péntek), 20.00 Úthenger's - H-Anyag FC    0 - 9 (0 - 2)

Gólszerzőink: Nagy Péter(4), Szabó Péter(2), Vigóczki Viktor, Horváth Péter, Hoó Csaba

Jelenlévő csapattagok: Farkas János, Hoó Csaba, Horváth Péter, Koncz-Horváth Dániel, Korály Gábor, Nagy Péter, Pallai Tamás, Szabó Péter, Vigóczki Viktor

Az igencsak szokatlan időpont ellenére 3 cserével sikerült felállnunk. Vendéglátóink képviselője annak idején a sorsoláson erőteljesen ragaszkodott a péntek estéhez, annak ellenére, hogy próbáltam meggyőzni, keressünk inkább barátibb időpontot, mert nem fogunk tudni kiállni. Mint kiderült inkább értük kellett volna aggódnom, hiszen csak 4+1-ben sikerült összejönniük. A mérkőzés elején Pét és Szabó Petyát tartottam magam mellett a cserepadon. Pé a múltkori meccsre nem jött el és még csak nem is szólt, hogy ne számítsunk rá. A kezdőben ezek után már csak egy hely volt kérdéses és az döntött Dani javára Szabó Petyával szemben, hogy ő már rúgott gólt. Mint utóbb kiderült, mindkét játékosunknak használt a "bünti".

Az első félidő közepéig szívósan védekeztek a hazaiak, nem sikerült betalálnunk. Több helyzetet is kihagytunk. Ekkor jött az első csere és Pé gyakorlatilag az első megmozdulásával gólpasszt adott Vigónak, aki élt is a lehetőséggel. Néhány perccel később Csabi megsérült, mert az egyik lelkes hazai védővel összefejelt. Pontosabban Csabi elfejelte a labdát, az ellenfél meg belefejelt a halántékába. Csabi le is jött és igencsak ráfért a hideg vizes locsolás... Helyette állt be Petya, aki szintén agilisan játszott. Nem sokkal a szünet előtt szép csellel tört be a hatoson belülre, ahol felvágták. A megítélt büntetőt engedtük, hogy ő maga végezze el és kíméletlenül be is vágta, megszerezve ezzel első szezonbeli gólját!

Frappánsan fogalmazok, ha azt mondom, hogy a térfélcsere és rövid szünet után jött a "henger". Na nem a hazai csapatra gondolok, hanem a mi gólparádénkra. Ebben élen járt Nagy Peti, aki egymaga 3 gólt szerzett bő 10 perc alatt és utána lejött cserébe. Közben Horváth Peti is megszerezte szezonbeli első gólját, Szabó Petya pedig duplázott. Pé is mindent megtett, hogy gólt szerezzen, de neki ezen a napon semmi nem jött össze. Ahogy a vendégeknek sem és ebben a lelkiállapotban nehezen viselték, hogy mi jókedvűen nevetgélünk és zrikáljuk egymást. Eszünk ágában sem volt, hogy lenézzük őket, ők mégis ezzel vádoltak minket. Érzésem szerint könnyebb volt ránk haragudni, mint azon csapattársaikra, akik nem jöttek el és ezzel gyakorlatilag reménytelen helyzetbe sodorták őket. Mindenesetre a végén még Nagy Peti visszaállt és szerzett is egy gólt, valamint a lefújás előtt nem sokkal Csabi is megtette ugyanezt, nemes bosszút állva a "fejes"-ért.

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a két csapat közötti tudáskülönbség az emberhátránnyal megspékelve előre eldöntötte a 3 pont sorsát. Gabinak gyakorlatilag nem volt dolga a kapuban. A 9 rúgott gól dicséretes, ha azt nézem, hogy a kettes műfüves pályán játszottunk, aminek talajára már nagyon ráfér a beígért nyári felújítás. Olyan hepe-hupás, mint egy rosszabb falusi nagypálya. Ha a hátralévő két meccsünkön is győzünk, akkor a nyári szünet után visszatérve a minimális elvárás a dobogó megszerzése lesz a csapattal szemben!

15. forduló  június 25. (szerda), 19.00 H-Anyag FC - Fehér Afrika    4 - 2 (0 - 1)

Gólszerzőink: Farkas János(2), Nagy Péter(2)

Jelenlévő csapattagok: Csigai Sándor, Farkas János, Gajdos István, Hoó Csaba, Horváth Péter, Korály Gábor, Molnár Tibor, Nagy Péter, Pallai Tamás

Az utolsó előtti mérkőzésünk a nyári szünet előtt nem ígérkezett nehéznek. A sereghajtót láttuk vendégül. Ezen a mérkőzésen lépett utoljára H-Anyag FC mezben pályára Sanyi, mivel befejezte tanulmányait az egyetemen és visszatér Debrecenbe. Egy szó, mint száz igazi gálameccsre készültünk. Három cserével vágtunk neki a mérkőzésnek, az ellenfél szintúgy.

A kezdeti tapogatózások után nekünk volt néhány helyzetünk, de kihagytuk őket. Valahogy érződött, hogy nincs bennünk nagy tűz, gondoltuk előbb-utóbb úgyis betalálunk. Aztán egy ártatlannak tűnő szituációnál nem figyeltünk és a gyorsan elvégzett szabadrúgás meglepte a védelmünket. A vendégek csatára hirtelen egy az egyben találta magát szemben Gabival és nem is hibázta el a ziccert. 0-1 és ekkor alaposan meg voltunk zavarodva. A félidő hátralévő részében cserékkel próbáltunk ritmust váltani, de a szünetig tudta őrizni előnyét az ellenfél.

A második félidőben úgy álltunk oda, hogy nem veszíthetünk, teljes erőbedobással kell játszani! Szerencsére már az első percekben sikerült egyenlíteni. Tibi passzát lőttem kapásból kapura. Gyakorlatilag hasba lőttem a kapust, akit annyira váratlanul ért a labda, hogy a saját hóna alatt lökte be a kapuba. Ez a balszerencsés gól a vendégeket zavarta meg és nem sokkal később Nagy Peti is betalált. Sőt, Tibi másodszor is jó passzt adott, középen kibirkóztam a megfelelő pozíciót, hogy én érhessek a labdába, és közelről nem hibáztam. Ekkor eldőlni látszott a találkozó, de a sereghajtó nem adta fel és sikerült második góljukat is megszerezni. Újra nyílt lett a meccs, de ekkor már megfelelő fordulatszámon pörögtünk és érződött, hogy a kezünkben van a találkozó. Kaptunk egy vitatható büntetőt, a vendégvédő bizony eléggé vitatta is a játékvezetőnél, hogy ő bizony nem kezezett. Sanyinak engedtük, hogy leállítsa a hét méteres vonalra a labdát, de sajnos nem sikerült értékesítenie a büntetőt, vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy a kapus nagyszerűen hárított. Sanyinak két perccel később egy ziccere is akadt, de nem talált be, így nem sikerült tökéletesre a búcsú. Szépre viszont igen, mert pár perccel a vége előtt Nagy Petinek is sikerült dupláznia, amivel bebiztosította a csapat számára az újabb 3 pontot.

Összességében azt kell, hogy mondjam nagy mellénnyel érkeztünk a mérkőzésre és bizony szerencsére is szükségünk volt, hogy otthon tarthassuk a három pontot! A nyári szünet előtti utolsó meccsünket sokkal komolyabban kell majd vennünk, ha valóban a dobogón szeretnénk tölteni a szünetet! Sanyinak köszönjük a játékot, a gólokat, az együtt töltött vidám perceket! Sok sikert neked az életben! Figyeld a honlapot, és ha Miskolcon jársz, vendégünk vagy egy pofa sörre! Sajnos minden tétmeccsünkről nem készült statisztika, így csak annyit tudok emlékül leírni, hogy a két év alatt 35 bajnoki mérkőzésen lépett pályára Sanyi a csapatunkban, ezeken 19 gólt szerzett. Továbbá részt vett velünk több tornán és a honlapon keresgélve még egy gólt találtam a neve mellett a 2007-2008-as Kőhalmi kupa oldalon. Szóval kb. 50 mérkőzésen szerepelt a csapat színeiben, miközben minimum 20 gólt szerzett.

16. forduló  július 3. (csütörtök), 18.00 MINK FC - H-Anyag FC    0 - 4 (0 - 1)

Gólszerzőink: Nagy Péter(2), Hoó Csaba, Molnár Tibor

Jelenlévő csapattagok: Farkas János, Gajdos István, Hoó Csaba, Horváth Péter, Korály Gábor, Molnár Tibor, Nagy Péter, Szabó Péter, Veres Zsolt

A nyári szünet előtt még várt ránk egy erőpróba. A MINK FC ellen nem ígérkezett sétagaloppnak a mérkőzés, mert mindig szoros csatákat vívunk egymással, ráadásul most váltottak hazai pályát, így műfüvön kellett újra játszanunk. A Szabadidőközpontra keresztelt pálya a Városi Sportcsarnok mögött épült. Minőségét tekintve az Egyetemi 1-es és 2-es pálya közé tenném. Messze nem olyan hepe-hupás, mint a 2-es pálya, sőt! Viszont az 1-es pályánál puhább, több rajta a granulátum, így bizony lassabban mozog rajta a labda. Erre mind a passzoknál, mind a cseleknél oda kell figyelni! Mint kiderült ez most az ellenfelet zavarta jobban. Mi 3 cserével álltunk fel, míg ők gyakorlatilag betöltötték a jegyzőkönyv rájuk eső oldalát.

A mérkőzés elején nem sokáig tartott a tapogatózó időszak. Gyorsan felvettük a ritmust, amit inkább mi diktáltunk. Sorra dolgoztuk ki a helyzeteket, de ki is hagytuk őket. Egyrészt Nagy Peti ezen a napon annyira nem érezte a játékot, másrészt a hazaiak kapusa gyakorlatilag végigparádézta a mérkőzést. Aztán sokadik helyzetét a félidő közepén Nagy Peti kihasználta és a szünetig nem is változott az eredmény. Ez elsősorban a védelmünknek köszönhető. Ebben a csapatrészben mindenki jól teljesített. Az egész mérkőzésen nagyszerűen zártuk le a területet és jól fogtunk embert. Talán csak 3-4 hiba volt összesen, ekkor viszont ott volt Gabi, aki javította a védők hibáit, és ha kellett bravúrt is bemutatott.

A második félidőben váltottak vendéglátóink és támadóbb felállásban játszottak. Ebben a játékrészben több helyzetük is volt és néha a szerencsére is szükség volt, hogy Gabi kapott gól nélkül hozza le a meccset. De mint mondani szokták, jó kapusnak van szerencséje! A hazaiak nyíltabb támadó játéka azt jelentette, hogy több lehetőségünk volt a kontrára, ami még több helyzetet hozott számunkra, mint az első félidőben. Sikerült is több gólt szereznünk! Nagy Peti szerezte a második gólunkat is. A vendégek kapusa ekkor is bele tudott érni a lövésbe, de az túljutott rajta és a hálóban landolt. A harmadik gólunk előtt ismét a kapus hárított és a kipattanóra érkezett Hoó Csabi és becsúszva vágta a hálóba a labdát. A negyedik gólt a végig agilisen játszó Tibi szerezte, amely igazán szépre sikerült. A félpályától indult, a hatos vonalánál még csinált egy vissza-cselt a védő mellett és nagyszerűen lőtte ki a hosszú alsót.

Összességében dicséretet érdemel a csapat, mert egy masszív ellenfelet győztünk le végül is simán, ahol ráadásul a kapus remek teljesítményt nyújtott. A védelmünk teljesítményét - beleértve természetesen Gabiét is - egyértelműen jellemzi, hogy nullára tudtuk hozni a meccset. A védők közül kiemelkedik Csabi, aki nagyszerű védőmunkája mellett a támadásokat is hatékonyan tudta segíteni. Tibi játéka is tetszett, aki végighajtotta a meccset. Igazi középpályás volt! Ha támadtunk szervezte a játékot, ha védekeztünk ő is kivette a részét. A gólja pedig feltette a pontot az i-re. Nagy Peti ma nem játszott jól, nem igazán érezte a játék ritmusát. Klasszisát bizonyítja, hogy még így is két gólt szerzett! A házi góllövőlistán elképesztő előnnyel vezet. A többi támadónknak - beleértve magamat is - össze kell szednie magát, mert nem viheti egyetlen ember a vállán a csapatot! Most jön a nyári szünet, a sorsolás szeszélye folytán csak szeptemberben játszunk. Addig fel kell készülnünk, mert még a feljutásra is van remény, de ahhoz az őszi mérkőzéseken mindent bele kell adnunk!

17. forduló:

Szabadnaposak voltunk. 

18. forduló  szeptember 22. (hétfő), 17.30 H-Anyag FC - Joghézag    2 - 4 (1 - 3)

Gólszerzőink: Farkas János, Pallai Tamás

Jelenlévő csapattagok: Farkas János, Hoó Csaba, Horváth Péter, Korály Gábor, Korály László, Molnár Tibor, Nagy Péter, Pallai Tamás, Szabó Péter, Veres Zsolt, Vigóczki Viktor

Egyetemi rangadó várt ránk. A műszaki és a humán karok között mindig is ment a csipkelődés, ami pikáns felhangot adott a mérkőzésnek. Az első találkozónkon - ami egyébként nagyszerű volt - a Joghézag győzött 4:3-ra, így fűtött minket a visszavágás vágya. Továbbá még halvány esélyünk volt, hogy visszakapaszkodjunk a dobogó közelébe, így nem véletlen, hogy kétszámjegyű közönség sereglett össze a kezdő sípszóra! Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy az elől lévő másik két csapat tagjai is kíváncsiak voltak a riválisok összecsapására. Ráadásul, az előzetes információkkal ellentétben, igencsak nagy létszámmal jelentünk meg.

Minden adott volt tehát, hogy nekiessünk ellenfelünknek. Ennek ellenére az első 10 percet gyakorlatilag átaludtuk. A vendégek sokkal gyorsabban játszottak, mi gyakorlatilag kapkodtuk a fejünket. Egy kijátszott akció végén egy méterről pattintotta mellel - talán felkarral is? - a hosszú oldalon érkező csatár a kapuba a labdát; 0:1. Aztán egy újabb kijátszott akció; 0:2. Majd néhány perc múlva egy bedobás, egy nagyszerű leválás a védőről, fejes és már 0:3. Bevallom én ekkor azt gondoltam, hogy "kész, ez a meccs el is dőlt." Mint később kiderült, nem csak én gondoltam ezt, hanem az ellenfelünk is. Könnyedebbre vették a figurát. Elől elszórakozták a helyzeteiket, míg hátul elkezdtek könnyelműsködni. Egy ilyen esetnél sikerült Korály Lacinak belepiszkálnia a labdába, ami így a kapu előtt elém került és én azonnal bevágtam a meglepett kapus mellett a bal alsóba. Innen felpörgött a meccs. Gyakorlatilag olyan volt, mint első találkozásunkkor. Itt is, ott is voltak még helyzetek, de a szünetig már gól nem született.

Az egész második félidő végig pörgős, helyzetekkel teli, izgalmas volt. Nagy Peti többször is helyzetbe került, de vagy a kapus, vagy a kapufa hiúsította meg a gólörömét. Többször vittük egy az egyben a kapusra a labdát, de Vigó is és Korály Laci is a kapusba lőtt. Na azért nehogy azt higgye bárki is, hogy beszorítottuk az ellenfelet! A Joghézag képzett játékosokból álló, nagyon jó csapat. Bizony többször is veszélyes kontrákat vezettek, de hol Gabi, hol a kapufa, hol pedig a szerencse megmentett minket a góltól. Sőt, egy szép akció végén Pé kapásból lőtt a rövid sarokba végképp nyílttá téve a találkozót. A hátralévő percekben egyértelműen mindkét csapat gólra törően játszott, rendkívüli izgalmak közepette. Sajnos hiába próbáltunk meg mindent, már nem sikerült újabb gólt szereznünk. Az utolsó másodpercekben Gabi hibázott nagyot. A rárontó csatárt ki akarta cselezni, de rálépett a labdára, elesett, így a vendégek játékosa könnyedén guríthatott az üres kapuba. Mivel azonban a középkezdés után azonnal lefújta a találkozót a játékvezető, így ez a gól már nem osztott, nem szorzott.

Szomorú, hogy az utolsó két találkozónkat elvesztettük, mert ezzel nemcsak a feljutás, de a dobogó is végképp elúszott. A hátralévő meccseket becsülettel lejátsszuk, de őszintén megmondom, hogy számomra ebben a bajnokságban mindegy, hogy a 4. vagy a 6. helyen végzünk...

19. forduló  szeptember 4. (csütörtök), 17.30 Kilián-Dél - H-Anyag FC    1 - 5 (0 - 2)

Gólszerzőink: Nagy Péter(2), Vigóczki Viktor(2), Hoó Csaba

Jelenlévő csapattagok: Gajdos István, Hoó Csaba, Horváth Péter, Koncz-Horváth Dániel, Korály Gábor, Molnár Tibor, Nagy Péter, Veres Zsolt, Vigóczki Viktor

Akik előzetesen a papírforma ellenére a fogadóirodákban a Kilián-Dél győzelmére tettek, a meccs előestéjén joggal reménykedhettek a busás nyereményben. Első őszi meccsünkre készülve fórumunkra ugyanis baljós árnyak vetültek. A bevethető játékosok száma, csodacsatárunk hétvégi súlyos rosszulléte (akit így már nem adhatunk el jó pénzért külföldre) a meccs helyszínének felderítése és a nyári leállás (meccshiány) ilyenkor szokásos következménye kezdett egy képpé összeállni. Munkácsy "Ásító inasa" több embert vidított volna fel, mint pillanatnyi helyzetünk. De...

Profi szemlélettel futottunk ki a "gyepre" (gyep alatt a következőt illik érteni: szántóföldön tapasztalható barázdák és imitt-amott szél borzolta dudvák a betonrengetegben). 17.30-ra jómagam is odaértem az igazolásokkal - kis bóklászás után. A Spori ettől a húzásomtól fejben már tuti elfáradt. Amúgy jól vezette a meccset, de 1-3-nál (Csabee gólja előtt) ezzel az ellenfél persze már nem értett egyet.

Akkor lássuk a krónikát! Kezdőcsapat: Korály - Veres, Gajdos - Horváth - Molnár, Nagy. Amit az orvos előír, azt illik betartani, tehát Nagy játékosunk csak fűszálakat számolt a pályán és feltérképezte az új arcokat szerepeltető ellenfelünket. Védekező felfogásban, de a biztonságra törekedve léptünk pályára. Közben Vigó és Dani - azaz én - kispadoztak. Csabee pedig nyomta a gázt valahol az újgyőri tájékán. Nos, nagykorú N.P. a hatos előterében szemlélődött, amikor minden akarata ellenére Őt is szerették volna játékba vonni a társak, de erre előtte a labdát olyan területre, ahol senki sem állt... persze közben útját állta az ellenfél hálója. A kapusuk közben lemerevedett. 0-1. Zúgott a vastaps! Igeeen. Közben megérkezett Csabee. No, róla is festhetett volna valaki egy képet, a következő címmel: "Az ember és az alváshiány". Amíg ilyenekről regélek, addig megszületett a 2. gólunk. Így történt: félpályáról egyérintős játékkal került Vigóhoz a labda, aki nagyszerűen lőtt éles szögből a hosszúba. Meg kell említenem, hogy előttem is adódott egy nagy lehetőség, de (a napfény a szemközti ház bádogtetejéről épp oly szögben verődött vala szemembe) elbénáztam... Félidő.

Közben valamelyik jóképességű labdáját sikerült valahogy leszedni a tetőről. Tudtuk, hogy két gól még sovány előny, erőltetnünk kell a támadásokat. Közben számomra új szóhasználatra lettem figyelmes a pálya széléről: "Üsd meg!". Lőttek tehát a fiúk, így N.P. is, aki ismét ünnepeltette magát! Bravó! Az ellenfélnek volt két játékosa, akiket megfigyeltünk, hogy őket biza' nem szabad egyedül hagyni a labdával. Hát egyszer mégis sikerült 1-3. Nem baj, nem roppantunk össze, és Tibi a bal oldalon ellenféltől gyötörve alapvonalig robogott, majd pontosan adott középre Csabeenak. 1-4. Ekkorra ellenfelünk pszihésen már tuti feladta, mi meg örültünk, hogy három ponttal mehetünk haza. Az i-re a pontot Vigó tette fel egy félpályánál kapott labdával, amit a 9-esig cipelt, majd a kapustól nem zavartatva a hálóba lőtt.

Alapvetően jól játszott a csapat, a meccs pedig sportszerű volt. Jövő héten a Pereces KSE meg kell őrizni a jó formát! Impossible is nothing! Ja, és "Üsd meg!"

20. forduló  szeptember 11. (csütörtök), 17.30 H-Anyag FC - Pereces KSE    0 - 2 (0 - 1)

Gólszerzőink: -

Jelenlévő csapattagok: Farkas János, Gajdos István, Hoó Csaba, Horváth Péter, Koncz-Horváth Dániel, Korály Gábor, Nagy Péter, Veres Zsolt, Vigóczki Viktor

Ezt a beszámolót is Daninak kellene írni! Nekem nem nagyon akaródzik. A szezon talán legfontosabb meccse volt. A nyári szünet alatt egyértelműen a dobogót tűztük ki célul és a mérkőzés előtt úgy nézett ki a tabella, hogy esetleges győzelmünkkel a negyedik helyről a másodikra tudunk előre ugrani! Kevés forduló van már hátra; nem hiszem, hogy a vereség ezen a "6 pontos" találkozón javítható lenne.

A mérkőzésről annyit, hogy nem tudtunk felnőni a feladathoz. A tét agyonnyomott minket. Az ellenfél a mérkőzés elején rúgott egy szép gólt, a végén meg egy szerencséset. A kettő között pedig küzdöttünk, de mindkét kapu előtt kimaradtak a lehetőségek. A szezonban először fordult elő, hogy nem sikerült gólt szerezni egy mérkőzésen! Ez az a teljesítmény, amivel meg sem érdemeljük az érmet. Bár matematikai esély még van a dobogó elérésére, de gyakorlatilag ez a szezon ezzel a meccsel elúszott.

Azt szokták mondani, hogy minden rosszban van valami jó. Ez után nem nagyon tudok semmit felhozni a jó oldalra. Hacsak nem azt, hogy a hátralévő meccseken a tét valószínűleg már nem fog minket görcsössé tenni, játszhatunk felszabadultan. Az ellenfélnek gratulálunk - különösen a nagyszerű kapusteljesítményhez - és kívánjuk, hogy ne csak a dobogó, de a feljutás is meglegyen nekik!

21. forduló Grobari - H-Anyag FC

A Grobarit kizárták a bajnokságból, a mérkőzés törölve lett, így szabadnaposak voltunk.

22. forduló H-Anyag FC - Mammouth FC szeptember 25. (csütörtök), 17.30 4 - 1 (2 - 1)

Gólszerzőink: ?

Jelenlévők:?

23. forduló  október 2. (csütörtök), 19.00 Hungaropharma - H-Anyag FC    2 - 8 (0 - 6)

Gólszerzőink: Nagy Péter(5), Vigóczki Viktor(2), Gajdos István

Jelenlévő csapattagok: Farkas János, Gajdos István, Hoó Csaba, Horváth Péter, Koncz-Horváth Dániel, Nagy Péter, Szabó Péter, Vigóczki Viktor

Csupa rossz előjel a meccs előtt. Többen betegség, vagy egyéb elfoglaltság miatt nem vállalták a játékot. A mérkőzés előtti napokban az elhalasztás kérése is szóba került. Ráadásul nem valami jó időt jósoltak a meteorológusok sem. Végül két cserével sikerült kiállnunk és az októberi este is tökéletes futballidővel fogadta a csapatokat.

Jómagam húztam kapuskesztyűt és aggódtam, hogy akár el is mehet a meccs rajtam, hiszen egész évben nem védtem. Szerencsére nem így lett, de ezt jórészt a csapattársaknak köszönhetem. Az első 15 percben a hazaiak gyakorlatilag nem jutottak el a kapunkig, míg elől Nagy Peti volt eredményes először fejjel, aztán lábbal is. Majd Vigó is betalált és egy távoli lövéssel Pisti is feliratkozott a góllövők közé. Ahogy a hátsó alakzatunk - Pisti, Csabi, Horváth Peti - elkezdett cserélni, egyből veszélyesebbek lettek a hazaiak. A félidő hátralévő részében volt egy pár meleg helyzet a kapunk előtt. Ennek ellenére mi szereztünk még két gólt. Vigó megszerezte második gólját, míg Nagy Peti még ebben a félidőben mesterhármasig jutott. Nagyon ment a játék, régen láttam ennyire felszabadultan játszani a csapatot.

A második játékrészben, a biztos vezetésünk tudatában, aztán már nem koncentráltunk eléggé. Lazán játszottunk, de ez a laza játék is elég volt Nagy Petinek, hogy még két gólt szerezzen. Közben a hazaiak is egyre többet jutottak el a kapunkig és megérdemelten szerezték meg a becsületgóljukat. Sőt, egy második gólt is sikerült szerezniük, bár ebben alaposan benne voltam, hiszen egy rossz kirúgás után inkább bosszankodtam, minthogy az azonnal visszalőtt labdára koncentráltam volna.

A győzelem ellenére nem nagyon vannak kellemes érzések bennem. Egyrészt muszáj arra gondolnom, hogy a mostani első félidei játékunkkal, mind a Pereces KSE, mind a Joghézag elkapható lett volna és akkor most dobogós helyen lennénk. A másik pedig az, hogy Nagy Peti nélkül minden bizonnyal már nem leszünk ilyen erősek és jelen állás szerint Peti már nem lesz sokáig csapattag, hiszen egy külföldi munkalehetőség csábítja...

24. forduló  október 6. (hétfő), 17.00 H-Anyag FC - Unio II.    4 - 4 (1 - 4)

Gólszerzőink: Korály László, Pallai Tamás, Horváth Péter, Nagy Péter

Jelenlévő csapattagok: Farkas János, Horváth Péter, Korály Gábor, Korály László, Molnár Tibor, Nagy Péter, Pallai Tamás, Veres Zsolt

A negyedik helyről döntött a mérkőzés. Ehhez képest lassan szállingóztak az emberek, tíz perccel a kezdés előtt még egyik csapat sem tudott felmutatni 6 játékost. Aztán a kezdő sípszó elhangzásakor már minkét csapatból két csere toporgott az oldalvonal mellett. Méghozzá a beton II-es pálya oldalvonala mellett. Ezt azért kell megemlíteni, mert hálóproblémák miatt sokáig úgy tűnt az egyes betonon kell játszanunk, de végül maradhattunk a megszokott pályánkon.

Az első percek tapogatózó játéka után a vendégek magasabb fokozatba kapcsoltak, amit egyszerűen nem tudtunk lekövetni. Szebbnél-szebb akciókat vezettek, amikhez ideiglenesen összeállított védelmünk csak asszisztált. Sorra születtek a gólok és Gabi mindannyiszor kiszolgáltatott helyzetben volt. 20 perc után már 4:0 volt oda és semmi nem utalt arra, hogy bármi közünk is lesz a mérkőzéshez. Aztán a szünet előtti másodpercekben Laci úgy 12 méterről bombázott a kapuba, ami némi reményt adott.

A második félidő elején próbálkoztunk felzárkózni, de sokáig csak mezőnyjáték folyt. Úgy tűnt, hogy hiába a becsületgól, hiányzik a tűz a csapatból és bizony sok volt a pontatlanság. A vendégek kezdték elhinni, hogy ez a meccs már megvan és leeresztettek. Kontráik továbbra is veszélyesek voltak, de már nem koncentráltak eléggé a befejezéseknél. Nagy hiba volt. A félidő közepén Gabi hosszú előredobását elvétette a védő, amivel Pé lépett ki és mesterien emelt a kifutó kapus fölött a hálóba. Ettől felpörgött a csapatunk és sorra vezettük támadásainkat. Úgy 5 perccel a vége előtt egy bedobást fejelt a hosszú alsóba Horváth Peti, amivel végképp nyílt lett a meccs. Egy perccel később Nagy Peti került ziccerbe, de a bátran kimozduló kapusba bombázta a labdát. Konkrétan arcon lőtte a vendégek hálóőrét, ami miatt néhány percig állt a játék. Ekkor már elég paprikás volt a hangulat. Ekkor jött Laci, aki két jó csellel tisztára játszotta magát és már csak a kapussal volt szemben, amikor hátulról elkaszálták. Az eset 7-8 méterre volt a kaputól, így csak szabadrúgás járt érte, lap semmi. A vendégvédő ezt vigyorogva konstatálta és így "bökte" oda Lacinak, hogy "bocs". Ismerjük Lacit, szóval nem volt váratlan, hogy ez "kiverte a biztosítékot". Nem éppen irodalmi stílusban adta tudtára a védőnek, hogy ebből a bocsánatkérésből nem kér. Persze ezt az ellenfél játékosai nem vették jó néven és volt némi "pitty-putty". Szerencsére mindkét csapatban több volt a higgadt ember, akik visszahúzták társaikat, így a szóváltáson és némi lökdösődésen kívül más nem történt. A játékvezető nem állt a helyzet magaslatán, mert semmit nem ítélt. Miután némileg normalizálódott a helyzet folytatódott a játék. Aztán egy perccel a vége előtt Gabi dobta fel a labdát a kapu előterébe, ami némi kavarodás után Nagy Peti elé került, elsőszámú gólfelelősünk pedig azonnal a hálóba lőtt. Az egész csapat önfeledt gólörömben tört ki. Laci gólöröme nem váltott ki osztatlan sikert az ellenfélben és újra fellángolt a "balhé". A mérkőzés utolsó másodpercei már így peregtek le és bizony a lefújás után még hosszú percekig nem akartak lehiggadni a kedélyek.

Összességében ezzel a döntetlennel eldőlt, hogy a negyedik helyet szerezzük meg ebben a bajnokságban, hiszen mind a 3., mind az 5. helyezett csapattól olyan pontkülönbség választ el, ami a hátralévő két mérkőzésen nem ledolgozható. Ettől függetlenül természetesen ezeket a meccseket is tisztességgel lejátsszuk, pláne, hogy az egyik a bajnokaspiráns elleni találkozó, a másik pedig a PLK elleni presztízs csata!

25. forduló  október 8. (szerda), 17.00 MKSE - H-Anyag FC    2 - 1 (0 - 0)

Gólszerzőink: Nagy Péter

Jelenlévő csapattagok: Farkas János, Horváth Péter,Korály Gábor, Korály László, Molnár Tibor, Nagy Péter, Pallai Tamás, Szabó Péter, Veres Zsolt

Igazából csak a hazaiaknak volt fontos a meccs, mert esetleges győzelmükkel már bajnokok és nem kell az utolsó fordulóra hagyniuk az ünneplést. Igaz az utolsó fordulóban pont a második helyezett Joghézag csapatához látogatnak, ami korántsem ígérkezik számukra sétagaloppnak, így nem véletlen, hogy semmi kedvük nem volt vendéglátóinknak arra a meccsre hagyni a döntést. Ennek megfelelően rájuk is telepedett a görcsös győzni akarás. Számunkra helyezésről már nem szólt ez a találkozó. Célunk az volt, hogy játszunk egy jót, de közben semmiképpen ne szaladjunk bele nagyobb vereségbe. A mérkőzés kezdetére hatan találtunk oda a helyszínre. Már tavaly is többen hosszasan kerestük a Szemere suli pályájához vezető utat. Most is sikerült Vezso-nak és Horváth Petinek - tehát majd a teljes védelemnek - eltévednie és még Pé is csatlakozott a későkhöz.

Az összevissza felállásnak köszönhetően elég óvatosan kezdtük a meccset. Szerencsére a bajnokaspiráns sem találta a ritmust. Az egész félidőre a hatalmas küzdelem volt a jellemző. Itt is, ott is akadt néhány helyzet, de gól nélkül vonultak a szünetre a csapatok.

A második félidő aztán ott folytatódott, ahol az első abbamaradt. A hazaiak egyre görcsösebben támadtak, de semmi nem sikerült nekik. Lövéseik vagy célt tévesztettek, vagy a védelem blokkolta őket, vagy végső esetben Gabi hárított. Gabi egyébként is jól véd, de ezen a napon az ellenfél elismerését is kivívta teljesítményével. Mi szórványos kontrákkal operáltunk, de amikor lövésig jutottunk az MKSE kapusa is bizonyította, hogy nem véletlenül áll a listavezető kapujában. Aztán 10 perccel a vége előtt Nagy Petinek sikerült őt megtréfálnia. Egy szögletet lőtt élesen a kapu elé, a hálóőr beadásra számított és visszavetődve úgy ért a labdába, hogy az róla vágódott a felső sarokba. Vezettünk! Pedig már az is eszembe jutott, hogy ez a meccs kísértetiesen hasonlít a tavalyi, Tóth Autósiskola elleni, gólnélküli találkozónkra. Az ellenfél játékosai hitetlenkedve álltak oda a középkezdéshez. Aztán indítottak egy végső, elkeseredett hajrát. Bizony ezekben a percekben eléggé beszorultunk és többször a gólvonalról mentettünk. Úgy tűnt, hogy ez az a mérkőzés, ahol a hazaiaknak semmi sem sikerül. Aztán két perccel a vége előtt a térfelünk közepéről szánta el lövésre magát az egyik kék mezes és minden dühét beleadva bombázott a hosszú felső sarokba. Az egyenlítéstől vérszemet kaptak vendéglátóink, mi pedig összezavarodtunk. A lefújás előtti percben a hazaiak legjobbja tört be a hatosunkon belülre, ahol Laci akasztotta. A jogosan megítélt hetes mögé maga a sértett állt és magabiztosan értékesítette. A hátralévő másodpercekben már nem született gól, egyedüli eseményt az egyik hazai szimpatizáns szolgáltatta, aki a pályára bemenve akart elégtételt venni Lacin. Mint kiderült az aggódó apuka azt nem nézte jó szemmel, hogy csemetéje nem hagyta elvégezni a szabadrúgásunkat, ezért Laci arrébb taszajtotta. Az ilyen eseményeken be szoktam pöcceni, ezért némi szóváltás kerekedett, de hamar lecsillapodtak a kedélyek.

Összességében teljesen alaptalan volt az az aggodalmam, hogy akár súlyosabb vereséget is szenvedhetünk. Sőt! Hajszál híján győztesen hagytuk el a játékteret! Bizony, ha ezzel a győzelemmel még odaérhettünk volna a dobogóra, most végtelenül dühös és elkeseredett lennék, de így, hogy számunkra gyakorlatilag tét nélküli volt a meccs, mosolyogva gratuláltunk a bajnoki címhez. Ezúton is üzenem, hogy most már a másodosztályban szeretnénk benneteket látni!

26. forduló  október 16. (csütörtök), 16.30 H-Anyag FC - Perecesi LK    5 - 0 (1 - 0)

Gólszerzőink: Nagy Péter(3), Farkas János(2)

Jelenlévő csapattagok: Farkas János, Gajdos István, Hoó Csaba, Korály Gábor, Molnár Tibor, Nagy Péter, Pallai Tamás, Veres Zsolt

Az utolsó fordulóban presztízscsatára készültünk. Igazi tétje már nem volt a mérkőzésnek, de a régi ismeretség miatt mindenképpen szerettünk volna győzni. Ehhez képest alig akart összejönni a csapat, igaz a vendégek is csere nélkül álltak ki. Hoó Csabit azért külön kiemelném, mert betegen is eljött, hogyha csak néhány percre is, de beálljon volt csapattársai ellen.

Az első félidő lagymatag játékkal telt, nem igazán tudtunk felpörögni. Volt néhány kimaradt helyzetünk és Pé távoli lövése, amibe Nagy Peti pöckölt bele. Ez utóbbi gól is lett, mert a pöckölés megzavarta a vendég kapust.

A második félidőre feljavultunk. Gördülékenyebb lett a játékunk. Több helyzetünk volt, amikből előbb Nagy Peti lőtt két gólt, majd én is szereztem kettőt. A második sarkazás volt, igazán emlékezetes találat. Csabi úgy tervezte, hogy megnyugtató előnynél áll be. Ennek megfelelően a második félidő végére pályára is lépett és bizony gólt is szerezhetett volna, ha a ziccerénél jobban koncentrál.

Könnyed lezárása volt ez a szezonnak, így egy kicsit jobb szájízzel fejezzük be a bajnokságot. Pláne, hogy Mende Tomi balekfeladatként azt adta egy hallgatójának, hogy jöjjön ki a meccsünkre és szurkolja végig! A hallgató két barátjával érkezett és valódi futballhangulatot teremtettek, amit ezúton is köszönünk nekik! A mérkőzés után készült közös fotókat pedig szeretettel várjuk! Jövőre pedig nem lehet más célunk, csakis a dobogó elérése, amiről idén épphogy, de lecsúsztunk.

A bajnokság végeredménye ( III/Déli   cs.)

Játékoskeret 2008